Csőtörés helyének meghatározása bontás nélkül

A műszeres bemérést a vízszivárgás és csőtörés helyének a megállapítására fejlesztették ki, melynek segítségével bontás nélkül megállapítható a csőtörés helye. Ha a csőtörés műszeres bemérését választjuk, nem kell a külső burkolatot megbontani, nem kell a teljes csőszakaszt feltárni. Elegendő a csőtörés helyét megbontani olyan mértékig, hogy a csőtörés csőrepedés kijavítható legyen.

A csőtörést, vízszivárgást célszerű minden esetben műszeresen bemérni. Régen más megoldás híján elkezdték a vízcsöveket a csőtörés észleléséhez közel kibontani, de természetesen nem biztos, hogy a csőtörés ott van ahonnan folyik a víz. A víz keresi az elfolyás legkönnyebb módját, és arra folyik amerre a legkisebb ellenállás nélkül utat talál. Tehát korántsem biztos, hogy ott van a csőtörés helye, ahonnan a víz kifolyik.

Mikor kérjünk műszeres csőtörés bemérést?

Sokszor még az sem biztos, hogy egyáltalán csőtörés van. Az elszívó és szellőztető rendszerekben képződhet lecsapódó vízpára, vízgőz a melyik lecsapódik a cső falán. Ez általánosan jellemző a párás levegőre, hogy ha találni fog egy hideg felületet, akkor kicsapódik rajta. Ha kicsapódott akkor le is csurog. Ha a tetőtérben csurog le a kicsapódott víz, akkor nagyon nehéz felderíteni, hogy honnan jön, mindenféle csúnya vízfoltokat, penészesedést okozhat. Ha esetleg be tud csurogni a villanyvezeték csatornájába akkor ott elektromos problémákat, zárlatot, stb okozhat. Lehet, hogy az ilyen jelek alapján vesszük észre, hogy valahol van egy hőhíd amelyiken a pára kicsapódik a levegőből.

Hol keletkezhet csőtörés, csőrepedés?

A csőrepedés bárhol bekövetkezhet akár egy anyagfáradás vagy egy elrepedt csatlakozó eredményeként. A kertben a vízóránál már probléma lehet, hiszen a vízóra körül nedves lehet a talaj, ez megfelelő védelem nélkül kifagyhat és máris folyik a víz. A kerti csővezetékeket mélyen kell elvezetni, a talaj fagyhatár alatt, hogy a bennük mozgó víz ne fagyjon meg télen nagy hidegben sem. Bent a házban csatlakozókkal, elosztókkal, és különböző közdarabokkal vezetjük el a vizet a helységekbe. Minden csatlakozót pontosan és precízen kell a vízhálózatban a helyére tenni, és megfelelően rögzíteni, ha szükséges tömíteni. Ha a technológia nem megfelelő, akkor szintén létrejöhet a vízszivárgás, csőtörés.

A fűtésrendszereket a falakban, padlókban vezetjük, az aljazbeton felett, a szigetelő anyagban, vagy ha padlófűtés van akkor a felső betonrétegben a szigetelés felett. Ha valahol megtörik a cső, az illesztés, vagy a csatlakozás nem tökéletes, befolyhat a szigetelésbe a víz illetve megjelenhet a víztócsa a lakás bármely pontján amerre utat talál magának a víz.

Ugyanígy a falakban vezetett csövek is eltörhetnek az épületmozgással, vagy csak rossz helyen verünk be egy szöget vagy fúrunk bele egy csőbe.

Mivel a hiba pontos helye nem látható, a csőtörést, víz szivárgást csak a másodlagos jelekből vesszük észre. Ezért van szükség műszeres bemérésre. A műszeres bemérés segítségével biztosan megtaláljuk a csőtörés helyét.

Mivel a sokféle környezeti elem illetve hatás befolyásolhatja a mérés eredményét illetve akár meg is hiúsíthatja azt ezért többféle műszerrel  többféle bemérési módot alkalmazunk. Lássuk a legfontosabb módszereket.

Nedvesség mérés.

Ez a legegyszerűbb vizsgálati módszer. Korszerű és érzékeny műszer segítségével meg tudjuk mérni a talaj illetve bármilyen felület nedvesség tartalmát. A műszer érzékelőinek a segítségével pontosan kijelzi, hogy az adott mérési ponton hány százalék víztartalom mérhető. Ez a módszer a nagyjából megközelítést segíti, hiszen a víz a száraz felületekben egyenletesen szétterjed, illetve tovább folyik, tehát nem biztos, hogy ott van a csőrepedés ahol a legnagyobb százalékban van jelen a víz. Ha a falban történik a csőrepedés, ezzel a méréssel meg lehet találni a közelítően pontos helyét.

Elektroakusztikus csőtörés bemérés.

A csőtörésnek van hangja, a kilépő víz zajt kelt. Ezt érzékeny hangtechnikai berendezésekkel, és a mikrofonhoz hasonló szondákkal lehet pontosan megmérni. Az elv a következő, ha a vízszivárgás feltételezett helyétől két irányban elektroakusztikai műszereket helyezünk el. A két pont között további mérésekkel közelítjük meg a csőtörés pontos helyét. Minél közelebb vagyunk a csőtörés helyéhez, annál nagyobb jelet tudunk mérni, annál nagyobb lesz az akusztikus jel. Ezzel a módszerrel nagyon pontosan ki tudjuk mérni a vízszivárgás helyét. A mérés jóságának a feltétele a zaj és rezgésmentes környezet.

Korrelációs csőtörés vizsgálat.

A korrelációs bemérés hasonlít az előző módszerhez. A víz kilépéskor rezgést kelt és ez a rezgés a csöveken mérhető jelet ad. Ezt a rezgést mérjük a csöveken elhelyezett műszerekkel. A korrelációs műszer érzékelőit mindenképpen rögzíteni kell a vízhálózat fémes részein, ezért ez a módszer ott alkalmazható eredményesen ahol hozzáférünk a vízcsövekhez. Az elv ugyanúgy két ponton rögzítjük az érzékelőket, és a két pont közötti jel különbség alapján határozható meg a csőtörés helye nagy pontossággal. A mérést a csőtörés vélt pontjához egyre közelebb felszerelt érzékelőkkel végezzük, és a jelkülönbség alapján határozzuk meg a sérülés pontos helyét.

Hőkamerás vizsgálat.

A hőkamerás vizsgálat akkor ad pontos és jó eredményt ha a csőrepedés meleg vizes rendszerben történik, ahol a kilépő hő útja jól követhető. Tehát padlófűtési illetve fűtési csőhálózati rendszerekben használjuk első sorban. A csőtörés helyénél a melegvíz áramlása megváltozik illetve elveszíti hőtartalmát, szétterjed és kihűl. A hőkamerás vizsgálat feltétele a működőképes fűtésrendszer illetve a mérhető hőkülönbség, mivel a mérés akkor eredményes ha ezeket jól látjuk.

Csőtörés bemérés jelzőgázzal.

A módszer lényege, hogy a sérült csőszakaszba hidrogén és nitrogén gáz keverékét töltjük be. Ahol a csőtörés van, ott megindul a gázkeverék kifelé, és ezt műszerrel érzékeljük. Minél intenzívebb a gáz koncentrátuma annál közelebb vagyunk a szivárgás helyéhez. A módszer környezetbarát és megbízható eredményt ad. 

Kamerás vizsgálat.

Ha nagyjából tudjuk, hogy a csőtörés hol keletkezhetett akkor a kamerás vizsgálat segítségével  képet kaphatunk a csőrepedés pontos helyéről is. Ezt főleg olyan helyeken alkalmazzuk amikor mi nem tudunk belátni közvetlenül a csőrepedés helyére, de a flexibilis ipari kamera igen. Például padlószigetelésben elvezetett csöveknél, aknában, fal mögötti burkolatban futó csőhálózatban, ha a csőtörés előtt falburkolat van, például lambéria vagy gipszkarton. A kamera segítségével szó szerint képet kaphatunk a hiba helyéről, nagyságáról és a javítás módjáról is.

Mi a feltárt csőrepedést, csőtörést javítjuk is így megszüntetve a hibát, a csőtörés, csőrepedés okát is.

A műszeres bemérés pontossága okán sokkal olcsóbb mintha a burkolatok kibontásával vagy a csővezeték kiásásával keresnénk meg a hiba helyét. Ezért a biztosító i szívesebben fizeti ki a műszeres csőtörés bemérés költségeit, hiszen a módszer sokkal olcsóbb mint a hagyományos feltárás.

Mivel a műszeres bemérés ára és módja általában a helyszínen derül ki, ezért a műszeres vizsgálat előtti helyszíni felmérés során adunk árajánlatot az elvégzendő munkákra. Kérje nagy tapasztalattal és több száz műszeres csőtörés beméréssel foglalkozó kollégánk segítségét.

Szolgáltatásainkat éjjel-nappal igénybe vehetik, ha csőtörés van hívjon minket a fenti számon és segítünk megtalálni, és kijavítani a hiba okát!